A nyelvtanulás nem ördöngösség, ennek ellenére a statisztika és a szimpla tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy ebből a szempontból igazi kudarcország vagyunk. Mi ennek az oka?

Az egyik biztosan az, hogy szélesebb körben egyelőre nincs hagyománya az idegen nyelvek beszélésének, elsajátításának. Az iskolákban évtizedekig az oroszt erőltették, ez pedig százezreknek adott negatív tapasztalatot. Nem tanultak meg oroszul, ráadásul elidegenedtek magától a nyelvtanulástól is.

A másik, hogy Magyarországon ettől függetlenül is elég rossz az általános hozzáállás az idegen nyelvekhez. Elterjedt nézet, hogy csak az tud megtanulni németül, angolul, stb, akinek nyelvérzéke van. Ennek az állításnak az igazságtartalmát már többszörösen megcáfolták, igazából bárki képes megtanulni valamilyen idegen nyelvet, csak a megfelelő hozzáállás és módszerek kellenek hozzá. Ha már negatívumok, tisztelet a kivételnek, a legtöbb iskolában, oktatási intézményben hosszú ideig rossz módszerekkel „tanították” az idegen nyelvet. A könnyedebb kommunikációs, gyakorlati feladatok helyett az unalmasabb, szigorú nyelvtani tudást megszerzését erőltették. Persze nem azt mondjuk, hogy utóbbi a szavak tanulásával együtt nem fontos - dehogynem, csak valahogy eltolódott a hangsúly.

A szakértők éppen azt mondják, a gyerekek elsősorban azért eredményesebb idegennyelv-tanulók, mert lazábban, kreatívabban, játékosabban képesek tanulni. Ezt kell felnőtt korban is a figyelem központjába állítani, az elhatározás és a szorgalom mellett.

A jövőben talán változik a hazai helyzet, hiszen rengeteg magyar utazik külföldre rövidebb, vagy hosszabb időre. A legtöbb helyen nyelvtudás nélkül nem lehet boldogulni. A kényszerrel párhuzamosan talán a gondolkodás is megváltozik, ez pedig szélesebb társadalmi szinten is megteremti a nyelvtanulás hagyományát.

Forrás: hajraegeszseg.hu