A szakértők szerint napi 80-100 hajszál elvesztése teljesen természetes, ilyenkor még nincs ok az aggodalomra. A rendszeres, mindennapi, a hosszabb haj esetén jól látható hajhullás azonban sokakat megijeszt, hogy véglegesen elvesztik hajkoronájukat.

Több mint százezer hajszál található a fejünkön, és mint mindennek, ezeknek is van természetes életciklusuk. Normál esetben a kihulló és a kinövő hajszálak aránya kiegyenlített, azaz ugyanannyi hajat veszítünk, mint amennyi elkezd nőni. Naponta körülbelül száz hajszálunk éri el élete végét, és lökődik ki a hajhagymákból, ami rövidebb hajnál szinte észrevehetetlen mennyiség, hosszabb hajnál viszont már a fele is jól észrevehető mennyiséget képez. Hogy honnan tudhatjuk meg, mennyi hajat veszítettünk? Ha ez a kérdés foglalkoztat bennünket, mindenképpen érdemes megszámolni a fésülködések után a fésűben, hajkefében maradt szálakat - a döntő mennyiség ugyanis erre a fizikai behatásra hullik ki. Jó tudni, hogy egyszer-egyszer mindenkinek érdemes elvégeznie ezt a vizsgálatot, mert könnyen, szabad szemmel is meg tudjuk állapítani, kell-e aggódnunk hajhullásunk miatt.

A hajnövekedés három fázisa

A haj növekedése három, egymást követő szakaszra bontható. A növekedési (anagén) szakasz a férfiaknál átlagosan 3, a nőknél pedig 5 év hosszúságú. Ebben az időszakban a sejtek jól osztódnak, a szervezetünk folyamatosan táplálja azokat. Egészséges esetben a körülbelül 140-160 ezer hajszálunk nyolcvan százaléka ebben a szakaszban van. Ezután egy mindössze néhány napig, maximum egy-két hétig tartó átmeneti szakasz következik (katagén fázis), amiben megszűnik a hajhagyma tápanyag-ellátása, a levált hajszál kifelé tolódik a hajtüszőben.

Hajszálaink utolsó fázisa a nyugalmi, vagy más néven telogén szakasz. Ebben a szűrtüsző már nem működik. A nagyjából három hónapig tartó utolsó stádium végét az újonnan képződő hajszál érkezése zárja le, ami a régi hajszálat aztán kitolja a helyéről. Ekkor veszítjük el, és találkozunk vele a fésű fogai között, a ruhánkon vagy hajmosás után a lefolyó közelében. S hogy miként tudunk diagnózist felállítani csupán a fésűnkből kiszedett haj alapján? Ezt is eláruljuk. A növekedési (anagén) fázisban levő szőrszálak végei ugyanis sötét gyökerűek, jellegzetes szerkezetük megtartott. A nyugvó (telogén) fázisban lévő hajszál ennek pont ellentéte, nem mutat meghatározható szerkezetet, vége egészen világos. Sötét hajszínnél ez még szabad szemmel is látható.

Hajhullás-típusok

A vizsgálat korántsem felesleges dolog, vagy hiúsági kérdés, a különböző növekedési fázisokban lévő hajszálak megoszlási arányából közvetlenül az okokra lehet következtetni. Telogén típusú hajhullásról értelemszerűen akkor beszélünk, ha a nyugvó fázisban lévő hajszálak vannak többségben a kihullottak között. Ilyen állapot jellemző a fejbőrre műtétek után, amikor a szervezetnek regenerálódnia kell, és erőit a műtéti seb környékére összpontosítja.

A telogén fázis dominál stressz, gyász időszakában, hosszan tartó lázas állapot idején, a szervezetben található gyulladás - sokszor májgyulladás - miatt, de bármily meglepő, a fogyókúra is okozhatja. Pontosabban ilyen esetben az egyoldalú táplálkozás a felelős. A hiányos táplálkozású időszak után 1-2 hónappal szokott elkezdeni hullani a haj. Ide tartozik a szülés után tapasztalt hajhullás is, ami néhány héttel a baba világrajövetele után keserítheti meg a kismama életét. Ez a hajhullás akkor szűnik meg, amikor helyreáll a növekedési fázisban lévő szálak aránya. Az anagén típusú hajhullás elsőre rejtélyesebb, hiszen itt annak ellenére veszít az ember hajából, hogy a szálak nagy része normális, növekszik. Ebben az esetben hormonális okokra gyanakodhatunk. Ezen a típuson belül androgén (férfias) hajhullással van dolgunk, ha főleg a fejtetőn ritkul meg a haj. Ilyenkor az anagén fázis rövidebb a normálisnál, mintha gyorsabban cserélnénk a normális esetben 5-6 évig is eléldegélő hajszálainkat. Hormonális eredetre kell gondolni akkor is, ha a hajhullás mellett a nőknél vérzészavarok vagy pajzsmirigyproblémák is jelentkeznek.

Forrás: hazipatika.com